Get Adobe Flash player

Keresés

kilato_06

Ki olvas minket

Oldalainkat 26 vendég böngészi

Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.
uszt_logo_rgb.jpg
mm_logo.jpg
eu_erfa.jpg

Látógatók száma

75383

Lesencefalu

http://www.lesencefalu.hu

Lesencefalu a Balatontól 6 km távolságra, a 84-számú főúttól 2 km-re, a Keszthelyi-hegység északi oldalán egy gesztenyefáktól, erdőktől és szőlőktől övezett zárt völgyben fekszik. Az elsőírásos emlékek 1365-ben, majd 1516-ban említették Németfalu néven. Feltételezhető, hogy a településnév előtagja német telepesekre utalt. A XIX. század második felétől a helységnév elé megkülönböztető jelzőként a Lesence patak neve került. Mind ekkor, mind később – egész a kihalásáig – a Tomaj család volt a legnagyobb birtokosa, bár mellette már a XVI. században feltűntek az adományos birtokosok és a Tomaj család leányági leszármazottai is.
A XVI. század közepétől a XVIII. század végéig egyedüli földbirtokos a Tóti Lengyel család, amely Németfalut szigligeti uradalmához csatolta. 1564-ben a török elfoglalja, s a korabeli írások tanúsága szerint, még 1629-ben és 1632-ben is adózik a töröknek. A XVIII. század végére a falu teljesen elnéptelenedett, de 1715-től ismét lakott települések közé tartozott, leginkább a település régi lakói tértek vissza, vélhetően kis számban, mert 1720-ban Lesencetomajjal van összeírva. Tóti Lengyel Krisztina házasságkötése után férje, Nedeczky Károly lesz a földbirtokos. Tőle a Festetichek szerzik meg, s a keszthelyi uradalmukhoz csatolják, de 1768-tól ismét a Nedeczkyek birtokolják. A jobbágyság státusa 1768-ban részben szabadmenetelű, részben örökös. Telkes jobbágyok száma 29 ebből 2 1/8, 5 2/8, 6 3/8, 8 4/8, 5 5/8, 2 6/8, 1 7/8 telkes és 3 házas zsellér. Az 1770. Évi összeírás szerint 45 jobbágycsaládból 41 lakott szabályszerű jobbágytelken, egy fő közülük takács, a többi extraszeriális, azaz kovács, csordás, kanász és juhász, akik a falu közösségétől vagy az uraságtól konvenciót kaptak. Az 1784-1787-ig tartott népszámlálás alapján: 56 család él a településen ebből: paraszt 28, kiváltságos 26, zsellér 44, egyéb 10, összes lakos 381 fő.
A falura illetékes úriszéket a Lengyelek Szigligeten, a Nedeczkyek Hegymagason, a Festetichek pedig Keszthelyen tartották. Az úrbérrendezés előtt a falu népének urbáriuma és szerződése nem volt, hanem a szokások szerint adózott, az uraság mindenkori szükséglete szerint végzett robotot, mégpedig négy marhával. Az igásrobotot, ha az úrnak nem volt rá szüksége, kétnapi kaszálási robottal kellett megváltani. Az urbárium bevezetése után az abban meghatározott módon adóztak. Az úrbérrendezés előtt 12, utána 20 hold volt a jobbágytelek tartozéka.
A lakosság fő megélhetési forrása a XVIII – XIX. század folyamán a szőlő és gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés / rideg marha – és sertéstartás /, amelyhez a szomszédos Györök településtől béreltek erdőt. 1770-ben a településhez tartozó szőlőhegyen 251 kapás / 25.82 hektár / szőlőt műveltek, melynek termése 661 urna / 330 hl / volt. Szőlő területe folyamatosan növekedett, tulajdonosainak többsége azonban vidéki, amit az adóösszeírások igazolnak. 1795-ben a keszthelyi uradalom tiszttartója két helybeli lakossal szerződést kötött mészégetésre. Az égetéshez szükséges követ és a hullott fát ingyen kapták, viszont az uraságnak elsőbbsége volt a kiégetett mész felvásárlására a szerződésben meghatározott áron. Minden kiégetett kemence után 9 rajnai forintot kellett befizetniük. Az 1800-as évek elején nagyobb jelentőséget nyert a gabonatermelés, a lakósság 50%-nak a földművelés biztosította a megélhetést. 1807-ben 268 hold, 1813-ban pedig 264 hold a szántóként használt területek nagysága. A településen élőket is magával ragadta az 1848-as forradalom lelkesedése és csatlakoztak először a nemzetőrséghez, majd tovább harcoltak a honvédség kötelékében. Az 1848. május 23-án Balatonedericsen elkészített nemzetőri összeírás szerint Németfaluból 34 fő lépett be a nemzetőrség kötelékébe. A későbbiek folyamán Németfaluból 3 fő öltött honvéd egyenruhát. A két nemesi családtagja Hertelendy Kálmán és Nedeczky István tiszti rangban, a többiek közvitézként szolgáltak. Az akkori plébános, Horváth János 1848. október 28-án írt jelentéséből kiderül, hogy káplánja Trimmel Sándor állását otthagyva beállt katonának. Az 56. honvéd zászlóaljhoz került, ahol őrmesteri rangban szolgált. A közvitézként szolgálók egyéni sorsáról sajnos nem maradt fenn forrás, csak annak az egységnek a harcairól, amelyben szolgáltak. Mint nemzetőrök a Zala megyei önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj tagjai lettek. Ennek kötelékében 1848 júliusában a déli határra vonultak és elfoglalták a számukra kijelölt állásokat. Felállításuk két lépcsőben történt, az egységek egy részét a Muraközbe a Dráva mentén, másik részét pedig a Mura bal partján, Csáktornyától Légrádig, valamint Lendvától Letenyéig, főként az átkelőhelyek védelmére helyezték el
1770-ben már Németfaluban is volt felekezeti iskola. A tanítók az írásra – olvasásra való tanításon túl, kántor, harangozó és a településen jegyzői feladatokat is ellátták. A tanítókat a plébános és a település lakói közösen választották, s egyben felügyelték is őket mindennapi munkájukban. Kezdetben nem volt külön iskolaépület, a tanítás a mindenkori tanító lakásán történt. A tanítólakását a plébános és a község lakossága építette és tartotta fenn. A rossz körülmények, és a szülők érdektelensége miatt csak kevés gyermek járhatott az iskolába, ezért a plébános kénytelen volt többször is a szószékről figyelmeztetni a szülőket, hogy küldjék gyermekeiket rendszeresen az iskolába. Ha nem volt tanulója, mint 1777-ben akkor az egyházi szolgálatokért kapott fizetés biztosította a megélhetését. Az első iskolaépületet 1815-ben emelték Németfaluban, ahol Cseh Gábor tanított. A németfalui iskolamester járandósága 1778-ban a Visitationes Canonicae alapján, amely akkor egy átlagos tanítói fizetés volt. Az iskolamester Pécsöly Ferenc, 29 éves, végzett rétor, katolikus hitvallást letette. A katolikus szokásokat és ünnepeket megtartja. Évente kap állandó jövedelemként 8 forintot, gabonában minden családtól, 1 pozsonyi mérőt / 15. 4 l /. Egy – egy gyermek tanításáért egész évre kap 1 forint 50 dénárt. Stóladíj címén egy levél megírásáért 5 dénár, a halott kíséréséért 12 dénár, éjszakai zsoltározásért 12 dénár járt neki. Kapott minden igásállattal rendelkező gazdától egy szekér tűzifát. Szántóföldje nem volt, de az iskolamester fizetésére minden évben a lakosok kétholdnyi földet, a sajátjukból elkülönítve műveltek A település a XIX. század folyamán lassan, de egyenletesen fejlődött. 1898. évi IV. tc. alapján Németfalu új neve Lesencenémetfalu lett.

Powered by Phoca Maps