Get Adobe Flash player

Keresés

kilato_06

Ki olvas minket

Oldalainkat 1 vendég böngészi

Névnap

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
uszt_logo_rgb.jpg
mm_logo.jpg
eu_erfa.jpg

Látógatók száma

142176

Révfülöp

http://www.revfulop.hu

Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülő település. Első írásos említése1211-től származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt. A révátkelőjét már a XI. században, a nevét tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként említik a források.
A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek. A környéken kedvelt építőanyagként használják a másik jellegzetes kőzetet, a fagyálló és jól faragható permi vörös homokkőt. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta biztosítja a szőlőművelés kedvező adottságait a hegyoldalban.
Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt. A XIII. században a szigeti részen már egyhajós, vörös homokkőből épült kis templomot emeltek. 1548-ban zsákmányra éhes kegyetlen török portyázók égették fel az addig szépen fejlődő kis települést, mely teljesen lakatlanná vált. A tűzben elpusztult Fülöp azonban - akár a főnixmadár - poraiból született újjá a XVIII. századtól.
A XVIII. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok tűntek fel területén, és a szőlőművelés is új erőre kapott. 1752-ben újraindult a révhajózás, és 1779-ben újabb átkelő és révház épült a fülöpi parton, amelyről az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó is megemlékezett.
A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközép-kori révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.
A kiterjedt szőlőművelésnek a XIX. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz szőlőgyökértetű pusztításai vetettek véget. A szőlőbirtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése.
Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürdő- és üdülőhelyi fejlesztését. Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló- üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.
1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület, amely nagyszabású strand-, partszegélyépítésekkel, parkosításokkal, fásításokkal stb. megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait.
1909-től Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, 1911-től a belföldi távbeszélő forgalomba, 1936-tól a villamos energiaszolgáltatásba. 1912-ben elkészült a modern hajókikötő, egy évtized múlva pedig állami elemi népiskola alakult. A látványos fejlődésnek köszönhetően Révfülöp, Kővágóörs hegyközsége előbb 1933-ban üdülőhelyi rangot nyert, majd 1943 január 1-jétől önálló községgé vált.
Fülöp-hegyi kilátó
Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát emelnénk ki elsősorban, melynek szemkápráztató hatásáról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jenő szavait idézzük...
"A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van."
A hegy lábánál lévő vasútállomással szemben találjuk a középkori Fülöp falu XIII. századból származó vörös homokkőből emelt, szépen faragott félköríves kő bélleletes kapujú templomának romjait. Az egyhajós, valószínűleg síkfödémes, egyenes szentélyzáródású román stílusú építmény maradványait a műemléki hivatal 1953-ban konzerváltatta s a templom falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti nagyságban láthatók. A műemléket 2000-2001 ben újították fel.
A hűs fák árnyékában a hajóállomás felé sétálva, a Szigeti strand mellett végig a Balaton partvonalán terül el az Európa sétány. Kellemes kikapcsolódást nyújt a kihelyezett padokon vagy akár a füvön heverészve a Balaton ezer arcát figyelgetni. A horgászoknak is kedvelt helye a sétány vörös kővel kirakott parti részén a horgászás.
A sétánytól nem messze a hajóállomás felé a Halász utca végén találjuk a Pelényi Gyula tervei alapján újjáépített közösségi házat, melyben a Honismereti Gyűjtemény és az állandó hely- és fürdőtörténeti kiállítás, valamint a könyvtár és a Tóparti Galéria nyert elhelyezést.
Néhány méterre innen az 1992-ben díszburkolatot kapott, térré szélesedő Halász utca végén a település ez idáig egyetlen köztéri szobra - Raffai Béla szobrászművész "Békakirály" bronz ivókútja "csókolja" ivóvizével szájon a szomjúhozókat.
Az 1991-ben felújított kikötő felé fordulva a század elején épült impozáns - egykori kaszinó épületét pillantjuk meg. Falán Pattantyús József míves - a II. világháború idején a balatoni Kelén és Tünde hajókat a felrobbantás elől víz alá süllyesztők hősies tettére utaló - emlék reliefje látható. 2004 májusában az épület előtti tér díszburkolatot kapott.
A hajókikötő illetve a rózsakert melletti parkban az 1912-ben állított emlékoszlopon bronztábla sorait olvashatjuk: "A Balaton kultuszának fáradhatatlan révfülöpi úttörője, néhai Czigány Károly érdemei elismeréséül állította ezt a maradandó emlékjelet a Balatoni Szövetség.1912." Ugyanezen emlékművön került megörökítésre a település történetének fő eseményei (1970.VIII.20.) és a II. világháború révfülöpi áldozatainak emléke is /1992.X.23./

Powered by Phoca Maps