http://www.balatonederics.hu/

Edelich a zalai vár földjei közé tartozott, melyet II. Endre király Miksa mesternek adományozott. Már a középkorban parókiális egyháza volt. Római katolikus temploma a XIV. század közepén olyan magaslatra épült, amelynek a helyén magányos római épület állt valamikor. Edericsen a római kor maradványai találhatók. A kockakövekből rakott római útjának nyomai azonban ma már nem nagyon láthatók. Az 1262. beli iratok megemlítik az Edelich-ről Villa Tumoyba vezető utat melyet ma is használnak.
A községnév Edelich alaptagja már 1262-ben felbukkan -személynévként- az Anjou-kori okmánytárban.
Az Árpád korban nagyon kedvelt volt, hogy valamely település alapítójának, első birtokosának, vagy nevezetes lakosának személyneve jelölte magát a települést is. Az alapul szolgáló személynév minden bizonnyal szláv eredetű (Tegyük hozzá, hogy a hivatalos történetírás szerint. Mert amiről nem tudják honnan származik arra ráfogják, hogy szláv...-a szerk.).
1470-ben Hederych, 1563-66-ban már Ederics. Ekkor hat háza volt és 550 akcse adót fizetett. Az 1536. évi összeírás Szentiványi János kúriáját említi, melynek helyét nem tudták meghatározni. 1572-ben a törökök felégették, és puszta község lett.
A következő évek összeírása szerint fokozatosan benépesedik. 1598-ban már 14 adózó házat említenek. 1632-ben hétezer akcse adóval szerepelt a török nyilvántartásban. Később 1638-ban ismét puszta község lett, de 1647-48-ban már megint telekadót fizet. 1696-ban 17 jobbágycsalád lakta. Ezután hosszú ideig nem említik a feljegyzések.
1780-ban készült I. katonai felvétel szerint a község egy utcás, észak felé, és a mai Petőfi Sándor utcára merőleges telekosztásig terjedt. A templomot a jelenlegi helyén tünteti fel a térkép. A szőlőhegynek a faluhoz közeli részén mutat néhány kisebb építményt. A falu lakossága szőlőtermesztéssel és halászattal foglalkozott. Az 1870-es években azonban a filoxera Becehegyen és Edericsen a szőlő nagy részét teljesen kipusztította.
Néhány előkerült Kossuth bankó bizonyítja, hogy községünk fölött sem vonult el nyomtalanul az 1848-49-es szabadságharc. A község határában található a Fekete kastély, amelyet Nedeczky Jenő tervezett. Ő is 1848-as párti volt, és ezért bujdosnia kellett. Csak a kiegyezés után térhetett haza. Nemesvitán az akkori iskolamester szintén 48-as katona volt, és ő is bujdosásra kényszerült. Olaszországban is járt, és Kossuth Lajost is elkísérte Torinóba a száműzetésbe. Hazatérése után a szomszéd községben újból iskolamesteri állást kapott.
Afrika Múzeum.

Megalapítása a híres Afrika kutató, neves vadász, néhai Dr. h.c. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt
A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea.
Itt láthatók a bennszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti  tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.
A múzeumot, egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.
Csodabogyós barlang
A Balatonedericsi-fennsík keleti peremén nyíló barlang 3 kilométeres hosszúságával és dunántúli viszonylatban páratlan cseppkőgazdagságával hazánk egyik legújabb természeti kincsét jelenti.
Egy, már korábban is ismert kisebb üregből kiindulva, a folytatást elzáró omladék kibontásával 1990 őszén az Acheron és Labirint barlangkutató csoport jutott be a kiterjedt járathálózatba, amely nevét a környéken tenyésző, szúrós csodabogyóról kapta.
A barlang egyes szakaszai a bejárat szintje alá 100-120 méter mélységig nyúlnak, de a jelenleg is folyó kutatások tapasztalatai alapján még jelentős, eddig ismeretlen szakaszok felfedezésére számíthatunk.
A barlang felső-triász kori mészkőben alakult ki, a fennsík kiemelkedésekor képződött hegységszerkezeti törések, hasadékok mentén, mintegy 2 millió évvel ezelőtt. A helyenként tágas barlangtermek közül többet is gazdag cseppkőképződmények díszítenek. A barlang legszebb pontja a "Függőkert" 20 x 20 m-es csarnoka, ahol tucatnyi embermagasságú cseppkőoszlop társaságában függő cseppkövek ezrei pompáznak.
Pele apó ösvénye
Gyermekeknek létrehozott tanösvény, ahol Pele urat, a nagy pelét hívják segítségül, hogy az apróságok is felfedezhessék az erdő megannyi apró titkát.
A 38 állomásból álló, 8.5 km hosszú ösvény, Balatongyörök és Balatonederics között, az erdei élőhelyek természeti értékeit mutatja be.