http://www.vigantpetend.hu

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.
Petend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Eszterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri érsek, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Eszterházyaké és Zichy Pálné grőfnőé.
Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünneplik a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveznek a templom teljes felújítására. A másik nevezetessége a vigánti haranglán, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak. A Vajai-ház is remek szórakozást kínál, hiszen lehet rovásírást tanulni, és a helytörténetbe is bevezetnek. A régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyet főleg a faluból gyűjtöttek össze. A mostani tulajdonos fejlesztette a házat, és nagyon sok dolgot újított rajta. A fiataloknak nagyszerű szórakozást nyújthat az istálló is. A Tókertben tartják a Művészetek Völgye vásárát. A Tókert a templom alatt található meg.