Get Adobe Flash player

Keresés

kilato_06

Ki olvas minket

Oldalainkat 58 vendég böngészi

Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.
uszt_logo_rgb.jpg
mm_logo.jpg
eu_erfa.jpg

Látógatók száma

75391

Badacsonytomaj

http://www.badacsonytomaj.hu/

Badacsonytomaj 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját. Az alábbiakban a város helytörténésze ír a névadóról, a Tomaj nemzetségről:

Településünk névadója a Tomaj nemzetség Tanuzaba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Mivel Heves megyében az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony besenyő sógorságához tartozott.
Tanuzaba fia Urkund volt, és Urkundnak a fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.
Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás.

Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta  a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.

Az 1550 körül élt ferences Laskai Osvát magyar nyelvű Szent István oficiumában, nem tudni milyen forrás alapján azt állítja, hogy a somogyiak mellett zalaiak is harcoltak Koppány seregében. Ha ez igaz, akkor csak Bulcsú utódairól, a Vérbulcsú nembéliekről lehet szó, akiknek aztán maradék szállásai köré István Tomaj vezért ültette, szemmel tartandó a megbizhatatlanná vált Vérbulcsúkat.

Így kerülhetett a Vérbulcsú-Lád nemzetség szomszédságába Tomaj vezér Badacsonyban is, ahol a hegy déli oldalát a Vérbulcsúk birtokolták a honfoglalás óta.
Badacsonytomaj emlékhelyei a múlt szellemiségét sugározzák. Megőrzésük a ma élő emberek, az utódok kötelessége. A bazaltsziklák alatt található a Kisfaludy ház, mely Kisfaludy Sándor szőlőbirtokán egyszerű bazaltkőből rakott nádfedeles parasztpince volt. Ezt alakította át a költő. Az épületen emléktábla található, maga az épület ma színvonalas étterem. Mellette van a fehérségével messzire kitűnő Szegedy Róza ház, a gyönyörű parasztbarokk épület, mely 1790-ben épült.

A két épület Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelméhez kapcsolódik, az egész környék két leghíresebb épülete. A Szegedy Róza ház múzeum, itt áll a nevezetes kandalló is, amelynek melegénél irogatta regéit a költő.

A hegy oldalában láthatunk népi építészetű pincéket gyönyörű vakolatdíszekkel. A szőlők között Ranolder veszprémi püspök háza a legfeltűnőbb és fent a hegy tetején a Ranolder kereszt vigyáz a tájra, melyet 1857-ben szenteltek fel.
A kikötőhöz közel Egry József egykori háza felújítva múzeumként látogatható.

A badacsonytomaji kéttornyú Római Katolikus Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Közép-Európa egyetlen bazaltból épült temploma.

A Szent Donát kápolnát a XIX. század végén építették neogótikus stílusban. Kriptájában neves badacsonyi személyek nyugszanak.

A Szent Anna kápolna 1789-ben épült, a Szent Antalról elnevezett kápolna pedig 1816-ban készült el Badacsonyörs településrészünkön.

A badacsonyörsi településrészen látogatható a Folly Arborétum, amely 3.6 hektáron mutatja be főleg örökzöldekből álló gyűjteményét.

A felsoroltak mellett számtalan emlékhely van, melyet hely hiányában csak felsorolunk: Ibos-ház, Keresztúry ház, Anyos pince, Egry síremlék, Egry szobor, Útmenti keresztek, népi építészetű pincék, présházak stb., amelyekre büszkék vagyunk.
Szent Imre Római Katolikus templom

Európában mindössze két bazaltból épült templomról van tudomásunk. Az egyik városunkban található. A badacsonytomaji Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Az építkezés költségeit a hívek, a község, a bazaltbánya és a Vallásalap vállalta. A templomépítés megszervezésében kiemelkedő szerepe volt Varga Sándor plébánosnak és Csala Gergely községi bírónak. A falu szorgalmas kőművesei, lakatosai, asztalosai, ácsmunkásai végezték az építkezést. A bánya 24 ezer pengő értékű faragott bazaltkő és nemes zúzalék ajándékozásával, az Esterházy hercegi uradalom pedig ingyen fuvarokkal segítette a munkálatokat. Az új templomot 1932. október 9-én szentelték fel.

A templom 37 méter hosszú, 19 méter széles, a tornyok magassága 33 méter. A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült. A szentségház fölötti örökmécses – Szécsi István ötvösművész munkája – mellett két XVIII. századi barokk angyalszobor a régi templomból való. A templom kupolájában lévő sgraffitot Leszkovszky György tervezte. A megfeszített Krisztus alakja körül a négy evangélista szimbolikus ábrázolása látható. A latin nyelvű körfelirat magyar fordítása: „Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” A színes üvegablakok Bátky György tervei szerint készültek, a Szent Imre-szobrot és a mellékoltárok Piéta és Szent Család szobrait Krasznay György mintázta. A tardosi vörösmárvány felolvasó állvány és a húsvéti gyertyatartó Dominek György munkája.

Néhány sor a harangokról: a régi templomnak 2 db harangja volt, amelyek közül a nagyobbikat az első világháború idején elvitték katonai célokra. A megmaradt kisebbiket az örsiek vásárolták meg az ottani kápolnának 1921-ben, miután a tomaji hívek ugyancsak 1921-ben beszereztek két új harangot. Ez a két harang a régi templomban szolgált az új templom elkészültéig, amikoris – még két haranggal együtt – ennek tornyába került.A II. világháború újból áldozatot követelt a templomtól: ezúttal a két középső harangot vitték el. Megmaradt tehát a ma is használt nagy harang és a kis harang.

A templom orgonáját 1943-ban rendelték meg Angster József pécsi orgonakészítő cégétől, amely azt 1946-47-ben állította fel az eredetileg megrendelt 2 regiszteres 21 fokozatú helyett, 2 regiszteres 12 fokozatú változatban.

1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az alkalomból készültek Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és Feltámadás. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.

Folly Arborétum
Az Arborétum Története
Hazánkban szinte egyedüálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő "fenyőmúzeum" megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik.

Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0.4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi (XI.a. parcella - Öreg-arborétum). Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jó tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse, Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veitch and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelve, kosarakban szállították. Mintegy 100 növény telepítése során 60 m3 követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növény ültetéshez szükséges vizet a Balatonból faedényekben szállították fel szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg. Mivel hazánkban ismeretlen fajokat telepített, nem ismerte azok nálunk várható méreteit, így az Öreg-arborétum jelenleg helyenként sűrű, s tisztás foltok pedig ott találhatók, ahol a növények az elmúlt aszályos időszakban kipusztultak.
Az alapító haláló és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum fejlesztése. Ezalatt a család - az édesapa iránti tiszteletből - igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet.

A szőlő helyén ma arborétum van (XII. parcella), háttérben az  Öreg-arborétum.
1950-ben a családi birtok egy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került. Majd 1953-ban újra megkezdte az egzóták telepítését az alapító fia, dr. Folly Gyula (1911-1979) közgazdász. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlasz cédrus állományszerű telepítése (XI.b parcella) és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése (VI., IX. parcella, díszfaiskola).
A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula agrármérnök végezte és végzi jelenleg is. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosítja az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket. 1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz "új" növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag (XII. parcella) beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat. A kárpótlást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került.

Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik.

A Ramasetter – Ibos ház

„Pro captu lectoris habent sua fata libelli”, vagyis szabad fordításban, a befogadó közönség, az olvasók határozzák meg a könyvek sorsát. Nincs ez másképp az épületek esetében sem, hiszen valahány tulajdonos, lakó, mind igyekszik a saját képére, kényelmére, szükségletei szerint alakítani az otthont jelentő falakat. Vannak szerencsésebbek, amelyek az átalakítások során szépülnek, gazdagodnak, némelyik viszonyt megsínyli a változó gazdák ténykedését, olykor egészen meg is semmisül. A badacsonyi Ramasetter – Ibos ház az előbbiek közül való, hisz így vagy úgy immár több mint 150 éve a szőlő-, bortermelés ügyét szolgálja.
Az épület a vagyonos kékfestő gyáros Ramasetter család kereskedő sarja, Vince – aki később Sümeg város polgármesteri tisztét is betöltötte – 50 éves születésnapjára készült el 1858-ban. A család akkor már virágzó szőlőbirtokkal, tekintélyes borgazdasággal rendelkezett Badacsonyban, mely a kitűnő kereskedő Vince révén Európa számos országába szállított borokat. A ház maga azonban mégis elsősorban a szeretett húg, Örzsébet kedvére épült, akit megfogott a táj szépsége, s az év jelentős részét Badacsonyban töltötte, jó ismeretségben, barátságban az idősödő Szegedy Rózával. Ramasetter Vince végrendeletében a birtokot unokahúgára, Ferenczy Aloisára hagyta, azzal a feltétellel, hogy folytassa a szőlő- és bortermelést. Majd a sors Szilber Aloisa személyében ismét egy női leszármazott kezére juttatta a házat, akinek a házassága révén újabb meghatározó név, az ősi magyar Ibos család neve került a birtoklapra. Ettől kezdve egészen az 1953-ban bekövetkezett államosításig az Ibosok családi vállalkozása tartotta fönn és fejlesztette tovább a gazdaságot. Az épület az 1910-es években két oldalsó szárnnyal kiegészülve nyerte el mai alaprajzi formáját.

Az 1920-as években Ibos Ferenc irányítása mellett tovább gazdagodott, bővült a birtok, s a Kéknyelű termesztésében, badacsonyi elterjesztésében szakmai hírnevet is szerzett a család. A budapesti Központi Szőlészeti és Borászati Állomáson dolgozó Dr. Ibos József révén a kutatások eredményeit felhasználva a legkorszerűbb technológiával folyt a termelés a szőlészetben és a pincészetben egyaránt. A gazdasági tanár Ibos István irányította a pénzügyeket, a leánytestvér Vilma pedig a francia nyelvterülettel való szakmai kapcsolattartásban tette hasznossá magát. A birtok borainak versenyeken elért eredményei és az egész országra kiterjedő reklámok jelentősen megnövelték a forgalmat, még újabb szőlőterületek megvásárlása is szükségessé vált. A II. világháború az Ibosokat sem kímélte: Ferenc és István hősi halált haltak, a ház a megszálló oroszok kezére került.

Az Ibos ház ma: a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet központi épülete
A szőlő, a bor ügye azonban továbbra sem tágított az épülettől: 1953-ban a két évvel korábban alakult Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás kapott helyet benne, mely 1972-ig Kutatóállomássá fejlődött és jelentős szakmai sikerekkel büszkélkedhetett. A több átszervezést is megélt intézmény ma a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeteként működik és kutatási, szaktanácsadási tevékenysége révén továbbra is a balatoni borvidékek, s szűkebb környezete a Badacsonyi borvidék szőlő- és bortermelőit szolgálja.
Ranolder kereszt
A jubiláló keresztet - mint az köztudott - Ranolder János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de az ország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.

A Badacsony hegyének nevezetes pontja ez már a kereszt fölállítása előtt is, hiszen a gyönyörű panoráma mindig idevonzotta az embereket. És itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is.

De mi is az a Harangozó Börc? A Ranolder-kereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. S ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik - amit a kirándulók gyakran meg is tesznek - a harang kondulásához hasonló hangol ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. (A börc kifejezés a régi balatonmelléki zalaiak száméira bércet, vagyis sziklaszirtet jelenléti).

Ranolder János egyszer bérmakörútján Badacsony vidékére is ellátogatott. Fölment a hegy tetejére, és körülment a hegy vállán is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az omlástól nem messzire megállott és körülnézett... Lelkét magasztos érzelem töltötte el, s nagy gondolat fogamzott meg agyában. Magához intette uradalmának kormányzóját:

- A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem a bazalttorony tetejére állítsatok egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére" - írja Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyvében.
II. János Pál pápa emlékhely
2008. március 30-án, az Isteni irgalmasság vasárnapján, a Badacsony keleti oldalában, a volt pálos kolostor közelében, II. János Pál pápa-emlékhely megáldására került sor. Az emlékhely festménye Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotása. Az ünnepélyes megáldást Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius végezte.

Powered by Phoca Maps