http://www.badacsonytomaj.hu/

Badacsonytomaj 1997-ben �nnepelte dokumentumokban r�gz�tett l�tez�s�nek 1000. �vfordul�j�t. Az al�bbiakban a v�ros helyt�rt�n�sze �r a n�vad�r�l, a Tomaj nemzets�gr?l:

Telep�l�s�nk n�vad�ja a Tomaj nemzets�g Tanuzaba beseny? vez�rt?l sz�rmaztatja mag�t, aki m�g Taksony fejedelem kor�ban k�lt�z�tt haz�nk ter�let�re. Mivel Heves megy�ben az �rp�d-h�zi rokons�g k�z�tt kapott sz�ll�sbirtokot, val�sz�n?leg Taksony beseny? s�gors�g�hoz tartozott.
Tanuzaba fia Urkund volt, �s Urkundnak a fia volt Tomaj, az Istv�n kori ?s, akir?l a nemzets�g nevezi mag�t.
Amikor 997-ben Istv�n ker�lt a t�rzssz�vets�g �l�re, a hatalmukat f�lt? �s a r�gi hithez ragaszkod� f?urak egy r�sze szembefordult vele �s kirobbant Somogyban a Kopp�ny-f�le l�zad�s.

Az ennek lever�s�re indult kir�lyi sereg z�m�t a k�nny?lovas magyarok adt�k. A harcokban r�sztvev? kabar hadakat Istv�n kabar s�gora vezette, a beseny?k �l�n pedig a beseny? rokon Tomaj �llt, aki azt�n szolg�latai�rt a Balaton �szaki partj�n adom�nyba kapta� a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj �s Cserszegtomaj ter�let�t.

Az 1550 k�r�l �lt ferences Laskai Osv�t magyar nyelv? Szent Istv�n oficium�ban, nem tudni milyen forr�s alapj�n azt �ll�tja, hogy a somogyiak mellett zalaiak is harcoltak Kopp�ny sereg�ben. Ha ez igaz, akkor csak Bulcs� ut�dair�l, a V�rbulcs� nemb�liekr?l lehet sz�, akiknek azt�n marad�k sz�ll�sai k�r� Istv�n Tomaj vez�rt �ltette, szemmel tartand� a megbizhatatlann� v�lt V�rbulcs�kat.

�gy ker�lhetett a V�rbulcs�-L�d nemzets�g szomsz�ds�g�ba Tomaj vez�r Badacsonyban is, ahol a hegy d�li oldal�t a V�rbulcs�k birtokolt�k a honfoglal�s �ta.
Badacsonytomaj eml�khelyei a m�lt szellemis�g�t sug�rozz�k. Meg?rz�s�k a ma �l? emberek, az ut�dok k�teless�ge. A bazaltszikl�k alatt tal�lhat� a Kisfaludy h�z, mely Kisfaludy S�ndor sz?l?birtok�n egyszer? bazaltk?b?l rakott n�dfedeles parasztpince volt. Ezt alak�totta �t a k�lt?. Az �p�leten eml�kt�bla tal�lhat�, maga az �p�let ma sz�nvonalas �tterem. Mellette van a feh�rs�g�vel messzire kit?n? Szegedy R�za h�z, a gy�ny�r? parasztbarokk �p�let, mely 1790-ben �p�lt.

A k�t �p�let Kisfaludy S�ndor �s Szegedy R�za szerelm�hez kapcsol�dik, az eg�sz k�rny�k k�t legh�resebb �p�lete. A Szegedy R�za h�z m�zeum, itt �ll a nevezetes kandall� is, amelynek meleg�n�l irogatta reg�it a k�lt?.

A hegy oldal�ban l�thatunk n�pi �p�t�szet? pinc�ket gy�ny�r? vakolatd�szekkel. A sz?l?k k�z�tt Ranolder veszpr�mi p�sp�k h�za a legfelt?n?bb �s fent a hegy tetej�n a Ranolder kereszt vigy�z a t�jra, melyet 1857-ben szenteltek fel.
A kik�t?h�z k�zel Egry J�zsef egykori h�za fel�j�tva m�zeumk�nt l�togathat�.

A badacsonytomaji k�ttorny� R�mai Katolikus Szent Imre pl�b�niatemplom 1931-32-ben �p�lt F�bi�n G�sp�r tervei alapj�n. K�z�p-Eur�pa egyetlen bazaltb�l �p�lt temploma.

A Szent Don�t k�poln�t a XIX. sz�zad v�g�n �p�tett�k neog�tikus st�lusban. Kript�j�ban neves badacsonyi szem�lyek nyugszanak.

A Szent Anna k�polna 1789-ben �p�lt, a Szent Antalr�l elnevezett k�polna pedig 1816-ban k�sz�lt el Badacsony�rs telep�l�sr�sz�nk�n.

A badacsony�rsi telep�l�sr�szen l�togathat� a Folly Arbor�tum, amely 3.6 hekt�ron mutatja be f?leg �r�kz�ldekb?l �ll� gy?jtem�ny�t.

A felsoroltak mellett sz�mtalan eml�khely van, melyet hely hi�ny�ban csak felsorolunk: Ibos-h�z, Kereszt�ry h�z, Anyos pince, Egry s�reml�k, Egry szobor, �tmenti keresztek, n�pi �p�t�szet? pinc�k, pr�sh�zak stb., amelyekre b�szk�k vagyunk.
Szent Imre R�mai Katolikus templom

Eur�p�ban mind�ssze k�t bazaltb�l �p�lt templomr�l van tudom�sunk. Az egyik v�rosunkban tal�lhat�. A badacsonytomaji Szent Imre pl�b�niatemplom 1931-32-ben �p�lt F�bi�n G�sp�r tervei alapj�n. Az �p�tkez�s k�lts�geit a h�vek, a k�zs�g, a bazaltb�nya �s a Vall�salap v�llalta. A templom�p�t�s megszervez�s�ben kiemelked? szerepe volt Varga S�ndor pl�b�nosnak �s Csala Gergely k�zs�gi b�r�nak. A falu szorgalmas k?m?vesei, lakatosai, asztalosai, �csmunk�sai v�gezt�k az �p�tkez�st. A b�nya 24 ezer peng? �rt�k? faragott bazaltk? �s nemes z�zal�k aj�nd�koz�s�val, az Esterh�zy hercegi uradalom pedig ingyen fuvarokkal seg�tette a munk�latokat. Az �j templomot 1932. okt�ber 9-�n szentelt�k fel.

A templom 37 m�ter hossz�, 19 m�ter sz�les, a tornyok magass�ga 33 m�ter. A szent�lyben lev? olt�r v�r�s m�rv�nyb�l �s feh�r m?k?b?l k�sz�lt. A szents�gh�z f�l�tti �r�km�cses � Sz�csi Istv�n �tv�sm?v�sz munk�ja � mellett k�t XVIII. sz�zadi barokk angyalszobor a r�gi templomb�l val�. A templom kupol�j�ban l�v? sgraffitot Leszkovszky Gy�rgy tervezte. A megfesz�tett Krisztus alakja k�r�l a n�gy evang�lista szimbolikus �br�zol�sa l�that�. A latin nyelv? k�rfelirat magyar ford�t�sa: �Krisztus engedelmes lett �rt�nk a hal�lig, m�gpedig a kereszthal�lig.� A sz�nes �vegablakok B�tky Gy�rgy tervei szerint k�sz�ltek, a Szent Imre-szobrot �s a mell�kolt�rok Pi�ta �s Szent Csal�d szobrait Krasznay Gy�rgy mint�zta. A tardosi v�r�sm�rv�ny felolvas� �llv�ny �s a h�sv�ti gyertyatart� Dominek Gy�rgy munk�ja.

N�h�ny sor a harangokr�l: a r�gi templomnak 2 db harangja volt, amelyek k�z�l a nagyobbikat az els? vil�gh�bor� idej�n elvitt�k katonai c�lokra. A megmaradt kisebbiket az �rsiek v�s�rolt�k meg az ottani k�poln�nak 1921-ben, miut�n a tomaji h�vek ugyancsak 1921-ben beszereztek k�t �j harangot. Ez a k�t harang a r�gi templomban szolg�lt az �j templom elk�sz�lt�ig, amikoris � m�g k�t haranggal egy�tt � ennek torny�ba ker�lt.A II. vil�gh�bor� �jb�l �ldozatot k�vetelt a templomt�l: ez�ttal a k�t k�z�ps? harangot vitt�k el. Megmaradt teh�t a ma is haszn�lt nagy harang �s a kis harang.

A templom orgon�j�t 1943-ban rendelt�k meg Angster J�zsef p�csi orgonak�sz�t? c�g�t?l, amely azt 1946-47-ben �ll�totta fel az eredetileg megrendelt 2 regiszteres 21 fokozat� helyett, 2 regiszteres 12 fokozat� v�ltozatban.

1981-ben, a f�l�vsz�zados jubileumra a templomot fel�j�tott�k. Ebb?l az alkalomb�l k�sz�ltek Udvardi Erzs�bet nagym�ret? t�blak�pei: Az utols� vacsora, a Getszem�ni �jszaka �s Felt�mad�s. A fel�j�tott templomot �s az �j olt�rk�pet 1981. november 1-�n �ldotta meg L�kai L�szl� b�boros, esztergomi �rsek, aki 1969 �s 1974 k�z�tt a Szent Imre templom pl�b�nosa volt.

Folly Arbor�tum
Az Arbor�tum T�rt�nete
Haz�nkban szinte egyed��ll�, ahogy egy csal�d �vsz�zadon �t ezen �l? "feny?m�zeum" megteremt�s�n f�radozott, �s napjainkban is fenntart�s��rt, fejleszt�s��rt tev�kenykedik.

Dr. Folly Gyula (1867-1915) p�csi orvos volt az, aki els?k�nt az 1900-as �vek elej�n a hegyoldalba, az egykori cseres-kocs�nytalan t�lgyes �llom�ny hely�re egz�t�kat �ltetett. A ter�let, amelyen a telep�t�st megkezdte, mindegy 0.4 hekt�r, amely ma is a gy?jtem�ny magj�t k�pezi (XI.a. parcella - �reg-arbor�tum). Olyan fajokat igyekezett �sszegy?jteni, amelyek j�l hasznos�tj�k a Balaton helyi m�rs�kl? kl�m�j�t, �s j� t?rik a sz�razs�got is. Els?sorban a mediterr�n sz�rmaz�s� �s m�s vil�gr�szek hasonl� adotts�g� ter�leteinek n�v�nyeit �ltette. Felvette a kapcsolatot k�lf�ldi, f?leg nyugat-eur�pai faiskol�kkal (Barbier et Co, Hesse, Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veitch and Son, London-Chelsea), amelyek a kiv�lasztott anyagot t�bb �ven �t el?nevelve, kosarakban sz�ll�tott�k. Mintegy 100 n�v�ny telep�t�se sor�n 60 m3 k�vet termeltek ki a k�zzel �sott �ltet?g�dr�kb?l. A n�v�ny �ltet�shez sz�ks�ges vizet a Balatonb�l faed�nyekben sz�ll�tott�k fel szam�rh�ton. A telep�t�seket kerttervez�si elk�pzel�s nem el?zte meg. Mivel haz�nkban ismeretlen fajokat telep�tett, nem ismerte azok n�lunk v�rhat� m�reteit, �gy az �reg-arbor�tum jelenleg helyenk�nt s?r?, s tiszt�s foltok pedig ott tal�lhat�k, ahol a n�v�nyek az elm�lt asz�lyos id?szakban kipusztultak.
Az alap�t� hal�l� �s az els? vil�gh�bor� megakasztotta a telep�t�s lend�let�t. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id?szakban gyakorlatilag teljesen sz�netelt az arbor�tum fejleszt�se. Ezalatt a csal�d - az �desapa ir�nti tiszteletb?l - igyekezett a kis arbor�tumot fenntartani. Szerencs�re a m�sodik vil�gh�bor� alatt nem �rte nagyobb k�rosod�s a kertet.

A sz?l? hely�n ma arbor�tum van (XII. parcella), h�tt�rben az� �reg-arbor�tum.
1950-ben a csal�di birtok egy r�sze �llami tulajdonba �s a Badacsonyi �llami Gazdas�g kezel�s�be ker�lt. Majd 1953-ban �jra megkezdte az egz�t�k telep�t�s�t az alap�t� fia, dr. Folly Gyula (1911-1979) k�zgazd�sz. El?sz�r az arbor�tumban tal�lhat� lak�h�z el?kertj�t, k�rny�k�t �ltette be. Majd fokozatosan �szak fel� haladva, a t�bbi teraszra is ker�lt n�v�nyanyag. A n�v�nyek �letfelt�telei k�z�l a megfelel? mennyis�g? csapad�k hi�nyzott a legjobban. Nem sokkal ezut�n t�rt�nt az �reg-arbor�tum mellett 1964-ben az atlasz c�drus �llom�nyszer? telep�t�se (XI.b parcella) �s 1970-ben a val�di eur�pai ciprusok �ltet�se (VI., IX. parcella, d�szfaiskola).
A Badacsonyi �llami Gazdas�g t�bb parcell�t adott �t a gy?jtem�nyes kert b?v�t�s�re, amelyeken a sz?l?t m�r r�gebben kiv�gt�k. Az �tvett sz?l?ter�leteken a telep�t? munk�t m�r az unoka, Folly Gyula agr�rm�rn�k v�gezte �s v�gzi jelenleg is. 1977-ben d�szfaiskol�t l�tes�tett a lak�h�z bej�rat�val szemben, amelynek bev�tel�b?l biztos�tja az arbor�tum egyre n�vekv? fenntart�si k�lts�geit. Term�szetesen a gy?jtem�nyes kert id?sebb r�sz�n is v�geztek tov�bbi �ltet�seket. 1981-ben Folly Gyula nyugat-eur�pai gy?jt?�tj�r�l mintegy sz�z "�j" n�v�nyfajt, illetve fajt�t hozott, amelynek jelent?s r�sze a fels? teraszra (X. parcella) ker�lt. Munk�ss�g�t dics�ri az �reg-arbor�tum alatti volt parlag (XII. parcella) be�ltet�se is. Az 1980-as �vek k�zepe t�j�n az arbor�tum ter�let�t �llami t�mogat�ssal beker�tett�k, ezzel megakad�lyozva a vadk�ros�t�st �s a lop�sokat. A k�rp�tl�st k�vet?en az �llamos�tott ter�leteket Folly Gyula visszav�s�rolta, �gy az eg�sz ter�let az eredeti birtokos, a Folly csal�d tulajdon�ba ker�lt.

Az arbor�tum az 1997. �vt?l a Balaton-felvid�ki Nemzeti Park fokozottan v�dett ter�let�hez tartozik.

A Ramasetter � Ibos h�z

�Pro captu lectoris habent sua fata libelli�, vagyis szabad ford�t�sban, a befogad� k�z�ns�g, az olvas�k hat�rozz�k meg a k�nyvek sors�t. Nincs ez m�sk�pp az �p�letek eset�ben sem, hiszen valah�ny tulajdonos, lak�, mind igyekszik a saj�t k�p�re, k�nyelm�re, sz�ks�gletei szerint alak�tani az otthont jelent? falakat. Vannak szerencs�sebbek, amelyek az �talak�t�sok sor�n sz�p�lnek, gazdagodnak, n�melyik viszonyt megs�nyli a v�ltoz� gazd�k t�nyked�s�t, olykor eg�szen meg is semmis�l. A badacsonyi Ramasetter � Ibos h�z az el?bbiek k�z�l val�, hisz �gy vagy �gy imm�r t�bb mint 150 �ve a sz?l?-, bortermel�s �gy�t szolg�lja.
Az �p�let a vagyonos k�kfest? gy�ros Ramasetter csal�d keresked? sarja, Vince � aki k�s?bb S�meg v�ros polg�rmesteri tiszt�t is bet�lt�tte � 50 �ves sz�let�snapj�ra k�sz�lt el 1858-ban. A csal�d akkor m�r vir�gz� sz?l?birtokkal, tekint�lyes borgazdas�ggal rendelkezett Badacsonyban, mely a kit?n? keresked? Vince r�v�n Eur�pa sz�mos orsz�g�ba sz�ll�tott borokat. A h�z maga azonban m�gis els?sorban a szeretett h�g, �rzs�bet kedv�re �p�lt, akit megfogott a t�j sz�ps�ge, s az �v jelent?s r�sz�t Badacsonyban t�lt�tte, j� ismerets�gben, bar�ts�gban az id?s�d? Szegedy R�z�val. Ramasetter Vince v�grendelet�ben a birtokot unokah�g�ra, Ferenczy Alois�ra hagyta, azzal a felt�tellel, hogy folytassa a sz?l?- �s bortermel�st. Majd a sors Szilber Aloisa szem�ly�ben ism�t egy n?i lesz�rmazott kez�re juttatta a h�zat, akinek a h�zass�ga r�v�n �jabb meghat�roz� n�v, az ?si magyar Ibos csal�d neve ker�lt a birtoklapra. Ett?l kezdve eg�szen az 1953-ban bek�vetkezett �llamos�t�sig az Ibosok csal�di v�llalkoz�sa tartotta f�nn �s fejlesztette tov�bb a gazdas�got. Az �p�let az 1910-es �vekben k�t oldals� sz�rnnyal kieg�sz�lve nyerte el mai alaprajzi form�j�t.

Az 1920-as �vekben Ibos Ferenc ir�ny�t�sa mellett tov�bb gazdagodott, b?v�lt a birtok, s a K�knyel? termeszt�s�ben, badacsonyi elterjeszt�s�ben szakmai h�rnevet is szerzett a csal�d. A budapesti K�zponti Sz?l�szeti �s Bor�szati �llom�son dolgoz� Dr. Ibos J�zsef r�v�n a kutat�sok eredm�nyeit felhaszn�lva a legkorszer?bb technol�gi�val folyt a termel�s a sz?l�szetben �s a pinc�szetben egyar�nt. A gazdas�gi tan�r Ibos Istv�n ir�ny�totta a p�nz�gyeket, a le�nytestv�r Vilma pedig a francia nyelvter�lettel val� szakmai kapcsolattart�sban tette hasznoss� mag�t. A birtok borainak versenyeken el�rt eredm�nyei �s az eg�sz orsz�gra kiterjed? rekl�mok jelent?sen megn�velt�k a forgalmat, m�g �jabb sz?l?ter�letek megv�s�rl�sa is sz�ks�gess� v�lt. A II. vil�gh�bor� az Ibosokat sem k�m�lte: Ferenc �s Istv�n h?si hal�lt haltak, a h�z a megsz�ll� oroszok kez�re ker�lt.

Az Ibos h�z ma: a Sz?l�szeti �s Bor�szati Kutat�int�zet k�zponti �p�lete
A sz?l?, a bor �gye azonban tov�bbra sem t�g�tott az �p�lett?l: 1953-ban a k�t �vvel kor�bban alakult Badacsonyi Sz?l�szeti �s Bor�szati K�s�rleti �llom�s kapott helyet benne, mely 1972-ig Kutat��llom�ss� fejl?d�tt �s jelent?s szakmai sikerekkel b�szk�lkedhetett. A t�bb �tszervez�st is meg�lt int�zm�ny ma a Pannon Egyetem Agr�rtudom�nyi Centrum Sz?l�szeti �s Bor�szati Kutat�int�zetek�nt m?k�dik �s kutat�si, szaktan�csad�si tev�kenys�ge r�v�n tov�bbra is a balatoni borvid�kek, s sz?kebb k�rnyezete a Badacsonyi borvid�k sz?l?- �s bortermel?it szolg�lja.
Ranolder kereszt
A jubil�l� keresztet - mint az k�ztudott - Ranolder J�nos veszpr�mi p�sp�k �ll�ttatta a Badacsony 400 m�ter magas d�li perem�re, a Harangoz� B�rc szikl�ja f�l�. A hatalmas alkot�s nemcsak a k�rny�k, de az orsz�g egyik legismertebb keresztje is; reg�k, mond�k �s versek ihlet?je, idegenforgalmi l�tv�nyoss�g.

A Badacsony hegy�nek nevezetes pontja ez m�r a kereszt f�l�ll�t�sa el?tt is, hiszen a gy�ny�r? panor�ma mindig idevonzotta az embereket. �s itt sz�letett meg a badacsonyi n�pk�lt�szet egyik gy�ngyszeme, a Harangoz� B�rc mond�ja is.

De mi is az a Harangoz� B�rc? A Ranolder-kereszt alatt fekv? sziklapad egy r�sze szabadon ny�lik ki a leveg?be. S ha a kiny�l� szikl�t kalap�ccsal, vagy egy k?darabbal meg�tik - amit a kir�ndul�k gyakran meg is tesznek - a harang kondul�s�hoz hasonl� hangol ad, amely messze elhallatszik a magasb�l. Ilyenkor mondj�k, hogy sz�l a Harangoz� B�rc. (A b�rc kifejez�s a r�gi balatonmell�ki zalaiak sz�m�ira b�rcet, vagyis sziklaszirtet jelenl�ti).

Ranolder J�nos egyszer b�rmak�r�tj�n Badacsony vid�k�re is ell�togatott. F�lment a hegy tetej�re, �s k�r�lment a hegy v�ll�n is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az oml�st�l nem messzire meg�llott �s k�r�ln�zett... Lelk�t magasztos �rzelem t�lt�tte el, s nagy gondolat fogamzott meg agy�ban. Mag�hoz intette uradalm�nak korm�nyz�j�t:

- A mi orsz�gunk a legszebb orsz�g, s ez a hely ahol �llunk, a vil�g leggy�ny�r?bb vid�ke. Ide �p�tsetek nekem lak�h�zat, s f�l�ttem a bazalttorony tetej�re �ll�tsatok egy �ri�si keresztet a mi �dv�z�t?nk eml�kezet�re" - �rja E�tv�s K�roly az Utaz�s a Balaton k�r�l c�m? k�nyv�ben.
II. J�nos P�l p�pa eml�khely
2008. m�rcius 30-�n, az Isteni irgalmass�g vas�rnapj�n, a Badacsony keleti oldal�ban, a volt p�los kolostor k�zel�ben, II. J�nos P�l p�pa-eml�khely meg�ld�s�ra ker�lt sor. Az eml�khely festm�nye Udvardi Erzs�bet Kossuth-d�jas fest?m?v�sz alkot�sa. Az �nnep�lyes meg�ld�st Juliusz Janusz �rsek, apostoli nuncius v�gezte.