http://www.zalahalap.hu

A település a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál található. Számtalan turista keresi fel a gyönyörű látványért,  természetfotózásért és a kitűnő borokért. A hegytetőről csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a Tapolcai-medencére és azt körülölelő bazalt tanúhegyekre és a Káli medencére. A vendégszerető falubeliek szívesen fogadják a pihenni vágyó turistákat.
Kevés olyan tája van Magyarországnak, ahol így együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termelő domboldalak, erdők, suhogó nádas, hullámzó Balaton jellemzi a térséget. A Tapolcai-medence vulkáni tanú-hegyei a Véndek, Halápi-hegy, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, a Tóti-hegy, Gulács, Badacsony, Szigliget bércei, a Szent György-hegy bazaltorgonái- a Káli-és Dörögdi- medence barangolásra ösztönző erdejei, a Lesencevidék érintetlen vadsága teszi a vidéket felejthetetlenné az idelátogató számára.
A hegyoldalakban és a mezőkön középkori templomok és kolostorok maradványai tanúskodnak  az egykori mindennapi életről. A vidék arculatát a hegyek lankáin települt szőlők, pinceházak határozzák meg ma is, amin nem lehet csodálkozni, mert a szőlészet- és a borászat a római kortól a legfontosabb munkalehetőséget, megélhetési forrást jelentett.
A község létezéséről 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. A tetőn, a volt bánya területén hatalmas, zárt amfiteátrum található, ahol pontosan meg lehet figyelni a bazalt rétegződését.
A település nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta. A név szláv eredetű, jobbágyot jelent.
A településen 3 kastélyt építettek, egyiket a faluban, másik kettőt Ó-, illetve Újdörögdön.  
A település barokk stílusú római katolikus templomát 1770-ben a Rónai uraság építette. Oltárfreskóját a neves németalföldi festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A templomkertben található az I. és II. világháborús -bazaltból készült emlékmű, mely a település világháborúkban elhunyt lakosainak állít emléket.
A XIX. század elején a Rónay család felmenői, a Bogyai család a község főterére Szentháromság szobrot emeltetett, melyet 2000-ben állítottak vissza eredeti helyére. A falu bejáratánál Szent Vendel szobor áll, a település utcáin és a hegyben pedig gyönyörű kőkereszteket talál az idelátogató.
Zalahaláp központjában található az egyhektáros természetvédelmi park, melyben egy 200 éves mamutfenyő található, ami az egész megyében ritkaság. A tövében megpihenve megtapasztaljuk milyen hatalmas is a természet.
A Halápi Hímzés szép példányai a Néprajzi Múzeumban is fellelhetők. Jelenleg a Nyugdíjasklub foglalkozik a hímzés hagyományainak fenntartásával.
A településen nagy múltja van a szőlőtermesztésnek. A Haláp-hegy lankáin jó minőségű, száraz, testes, savas vörös és fehér borokat termelnek az itteni gazdák. A fő fajták közé tartozik a vörösborok közül a Kékfrankos, Zweigelt, a fehérek közül pedig  Rizling, Olaszrizling, Muskotály, Rizlingszilváni és Ezerjó.