http://www.taliandorogd.hu

A terület már a római korban lakott volt, a határban ennek a nyomaira bukkantak. A középkorban négy falu is volt itt, de a török 1548-ban felégette őket, ezután egy ideig lakatlan volt a vidék, csak 1718 után népesült be újra. Vegyes hitű magyar népesség lakta, ezért a településen három templom épült. A falu nevét egyrészt a Dörögdi családról, másrészt pedig az annak kihalása utáni birtokosról, Tallián Ferencről kapta.Taliándörögdön található az Űrtávközlési Földi Állomás, ahol a műholdról érkező jeleket veszik, és optikai kábelen továbbítják.
A templomrom rövid története:
A templomot 1339-ben említik először, ekkor újonnan épültnek említik, mely már a mostani rom. Ennek volt egy Árpád-kori előzménye, mely a mai hajó Ny-i részén helyezkedett el. Ez a templom patkóíves szentélyű, igen kis méretű templom volt. Mindkét templomot a Dörögdi-család építette. Rengeteg pereskedés folyt a környéken, így sok írásos adat maradt fenn a templomról is.
A templomot és a településeket (Alsó- és Felsődörögd) - s ezzel együtt az egész Balaton-felvidéket - az 1547-es évben pusztította el a török.
Meglepően magas falak maradtak meg a négyszögletes szentély és a D felé hozzácsatolt sekrestye részeinél. Tulajdonképpen itt van az összes látnivalója a templomnak. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának a belső sarkánál a boltozás indítása és a faragott indítóköve. Vagy hasonlóképpen az ÉK-i sarokban is észlelhető ugyanez (4. kép). A sekrestye szentély felőli falán egy csigalépcső indul felfelé, mely valószínű a szentély fölötti magánkápolnába vezetett (főúri magánkápolna). A sekrestye tetejének boltozásának helye remekül látszik a szentély magasabb D-i falán. Gótikus ablakok is szépen megmaradtak mind a szentély K-i, mind a sekrestye D-i oldalán. A sekrestye Ny-i oldalán is volt ablak, melynek már csak az egyik fele maradt meg.
2007-ben állagmegóvási munkálatokat végeztek a romon.