http://www.lesencetomaj.hu/

A Keszthelyi-hegység északi oldalán a Lesence-patak mellett terül el az ősi Tomaj nemzetség volt családi fészke, a mai Lesencetomaj. A nemzetség az ősi birtokot mindvégig uralta, a család teljes kihalásáig. A XVI. századi okiratok a települést a községen átfolyó patakra utalva, már Lesencetomaj néven említik. A település, illetve közvetlen környezete - feltételezhetően kedvező fekvése miatt - már a római korban is lakott volt. Erre utalt az 1802-ben a falu határában fellelt  két feliratos kő, amelyet Jupiter tiszteletére állíthatták a római légió katonái. 1901-ben Csertetőn római kori urnatemetőt, majd a későbbi ásatások a Piros¬keresztkörnyékén nagykiterjedésű, késő népvándorlás kori - VII-VIII. századi temetőt tártak fel. Az első írás, amely a községet említi az 1121-ben keletkezett Almádi apátság alapító levele. A következő írásos emlék 1256-ból, majd 1343-ból származik, az a pápai tizedjegyzék, amely a község Szent Péter tiszteletére emelt templomát említi. A templom melletti temetőből került elő az a vörös márvány sírkő, amely az 1400 -ban elhunyt Tomaj Pál emlékét örökítette meg. A későbbiekben egyre több írásos feljegyzés említi a település nevét fontosabb eseményekkel és cselekményekkel kapcsolatban. Az 1518-ban Vithai Barka György ellen támadó Tomaj Ferenc itteni birtokait II. Lajos király elkobozta, majd 1519-ben Némay Bálint deáknak adományozta. 1564-ben a község és környéke már Devecseri Csoron András veszprémi főispán birtokában volt. A török hódítás a települést sem kímélte, elpusztult a Lesence-patakon álló 4 vízimalom, majd a falu is lassan elnéptelenedett. 1678-ban a falu akkori földbirtokosa, Lengyel János újjáépítteti az 1624-ben épített, s később lerombolt kastélyát, majd 1696-ban elkezdte a még puszta telkek betelepítését. 1711-ben a pestisjárványban 10 gazda halt meg, tovább csökkentve a település lakosságának létszámát. 1715 és 1720 között olyan mértékű volt a létszámcsökkenés, hogy a község a szomszédos Németfaluval közösen választott bírót. A XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején a stagnálás volt jellemző Lesencetomaj településre. A fejlődést Tóti Lengyel Krisztinának Nedeczei Nedeczky Károly kancelláriai referenssel kötött házassága indította el. Az új földbirtokos 1752-ben felépítette a ma is állóbarokk stílusú kastélyukat, valamint a régi romokból a mai templomot. A fejlődés magával vonta a lakosság létszámának lassú növekedését is. 1770-ben a nemesekkel együtt már 524 fő számára jelentette a fő megélhetési forrást a szőlő- és gesztenyetermesztés, valamint a balatoni halászat. 1806-ban Nedeczky Károly akkori veszprémi nagyprépost átépítette a község templomát. Az egységes földesúri birtok az utolsó Nedeczky családfő halála után a fiú és leányági örökösök - a Hertelendy, a Batka és a Czapó családok - között oszlott meg. Vásárlással gróf Deym Ferenc volt császári altábornagy is tulajdonjogot szerzett a birtok kisebbik részére. 1929-ben ismét gazdát cserélt a birtok egy része, gróf Deym Jánostól gróf Károlyi József vásárolta meg, aki a szigligeti birtokának nagyságát növelte a megvásárolt területtel. Lesencetomaj utolsó nagybirtokosai Hertelendy Ferenc 352 katasztrális hold nagyságú és gróf Károly István 3087 katasztrális hold nagyságú területtel. A Hertelendy uradalom már a II. világháború kitörése előtt tönkrement, kastélyukat 1945-ben a falu lakossága lerombolta és széthordta.