http://www.salfold.hu

Salf�ld a K�li-medenc�ben tal�lhat�. Ezen a ter�leten m�r 900 k�r�l megjelentek a honfoglal� magyarok: a dimbes-dombos vid�k K�l horka, majd V�rbulcs� nemzets�gek sz�ll�shelye volt. K�s?bb Kopp�ny vez�r� lett ez a f�ldter�let. Az ?t legy?z? Szent Istv�n kir�ly Zala v�rmegy�hez csatolta Salf�ldet, amely kezdetben h�rom falvat foglalt mag�ba: �brah�m, Als�- �s Fels?-K?k�t telep�l�seket.

Az �rp�d-h�zi kir�lyok idej�n k�zs�g�nket Salk?k�tnak nevezt�k, val�sz�n?leg az�rt, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzets�gbeli tagja Sal (Saul) volt, akit?l fennmaradt k�t v�grendelet (1221-b?l �s 1227-b?l), mint hiteles �r�sbeli dokumentum. A Sal csal�dnak a k�rny�ken is nagyobb birtokai voltak. A csal�d f�rfi �ga 1560 k�r�l kihalt.

A falu �lete a t�r�k h�d�t�sig vir�gzott; �llattart�s, sz?l?m?vel�s jellemezte. A lakoss�g etnikailag magyar volt. A t�r�k h�d�t�s azonban elpuszt�totta a falut. Salf�ld sorsa 1543 ut�n megpecs�tel?d�tt: a t�r�k hader? elfoglalta Sz�kesfeh�rv�rt, azt�n ostromolta a k�rny�k v�rait. A K�li medence falvai k�zt Salf�ld is elpusztult. Ezt a vid�ket 1687-ben szabad�tott�k fel az egyes�lt kereszt�ny seregek. K�vetkezett a R�k�czi-szabads�gharc (1703-1711), melynek dun�nt�li hadj�ratai (Botty�ny J�nos� 1705-ben, majd Csob�nc ostroma 1707-ben) h�tr�ltatt�k a falu �jj�sz�let�s�t. Csak 1711 ut�n �ledt �jra a falu.
Az 1715-b?l sz�rmaz� �ssze�r�s szerint, "Schalf�lde lakosai j�vev�nyek". Egy 1720-b�l fennmaradt dokumentum alapj�n a betelep�l?k magyar jobb�gyok voltak. A XVIII. sz�zadban a k�zs�g gyors fejl?d�snek indult, hozz� tatozott �brah�mhegy is nagy sz?l?ter�leteivel.

A b�ke �s a vir�gz�s a XIX. sz�zadban folytat�dott. A n�psz�ml�l�sok adatai mutatj�k: 1828-ban 293 f?, 1890-ben m�r 613 f? �lt a faluban (�brah�mhegy �s Salf�ld lakosait egybesz�molt�k). A helyi gazdas�g legj�vedelmez?bb �ga a XX. sz�zad k�zep�ig az �llatteny�szt�s (teh�ntart�s), a hal�szat �s a sz?l?m?vel�s volt.

A II. vil�gh�bor�ban sok h?si halottja �s m�rt�rja volt a falunak, az �p�letek azonban viszonylag j�l �tv�szelt�k a h�bor�s �veket. Salf�ld t�rsadalm�t 1950-t?l a szocialista rendszer gy�keresen �talak�totta. A mag�ngazdas�gokat sz�tverte, a parasztgazd�k f�ldjeit, a m�dosabbak h�zait is �llamos�totta. A parasztokat 1959 tavasz�n n�h�ny aktivista termel?sz�vetkezetbe k�nyszer�ttette. A t�rt�nelmi k�nyszerrel l�trej�tt t�esz 1973-ig m?k�d�tt, amikor egy nagygazdas�gba olvasztott�k be.

A r�gi h�zakat olyan v�rosiak vett�k meg �s �j�tott�k fel, akiket vonzott a k�rny�k, a t�j sz�ps�ge. A hajdani nyaral�k n�melyike m�ra �t?sgy�keres� salf�ldi lett, mert k�z�l�k t�bben letelepedtek itt, n�mik�pp gyarap�tva a lakoss�got. Manaps�g Salf�ld, amellett, hogy turista l�tv�nyoss�g, m?k�d? falu is, saj�t �nkorm�nyzattal, term�szetv�delmi majorral, sz�p port�kkal.


K?tenger:

A k?tenger �gy keletkezett, hogy a vulkanikus ut�m?k�d�s idej�n ezen a vid�ken h�vizes forr�sok t�rtek f�l, �s a forr� v�z az itt tal�lhat� feh�r homokot kem�ny k?halmazz� cement�lta, ragasztotta �ssze. Ebb?l j�ttek l�tre a k�l�nb�z? alakzatok, szikl�k, innen e k?vid�k megkap� v�ltozatoss�ga. A K?tengert nemcsak az id?j�r�s alak�totta, hanem a szikl�k egy r�sz�t b�ny�szt�k is. Az 1900-as �vek elej�n m�g majdnem az eg�sz medenc�t k�rbefogta a k?tengerek l�nca, de az ezen a ter�leten is egykor m?k�d? b�nyam?vel�s miatt, a k?tengerek ma m�r csak egyes foltokban maradtak meg (a homokk�vet malomk?nek is fejtett�k). A f? �s a tarka vir�gok k�z�l fel-felbukkan� kvarchomokk? szikl�k nemcsak a mez?n, az udvarokon is feledhetetlen l�tv�nyt ny�jtanak. A szikl�k kis m�lyed�seiben n�v�nyek virulnak.


R�mai katolikus templom (Szent M�t�):

A barokk templom 1769-ben �p�lt, majd a XIX. sz�zadban b?v�tett�k. Az olt�r XVIII. sz�zadi fafarag�s, az olt�rk�p Szent M�t�t �br�zolja.


salf�ldi p�los kolostorrom.

M�ria Magdolna tisztelet�re szentelt�k egykor a magyar alap�t�s� p�los rend szerzetesei. A kolostort feltehet?en K�l Harka lesz�rmazottja, az Aty�z nembeliek alap�tott�k. 1263-ban eml�tik el?sz�r, de az 1500-as �vekben m�r v�gleg eln�ptelenedett. A hatalmas g�tikus �p�letegy�ttesb?l a templomhaj� maradt fenn a legjobb �llapotban. A kereng? �s a cell�k, valamint a gazdas�gi �p�letr�szek falmaradv�nyait az 1960-as �vek �sat�sai t�rt�k fel. M�rm?ves g�tikus ablakr�szletei ma is leny?g�z? l�tv�nyt ny�jtanak, f�kt�l �lelve, az erd? csendj�ben. A falu lak�i, �s az idek�lt�z�tt m?v�szek �s csal�dtagjaik a kolostor n�vad�j�nak �nnep�t, Magdolna napj�t (j�lius 22.) meg�nneplik a romok k�z�tt.


Salf�ldi M�ria Magdolna Kolostorrom

Az egyetlen magyar szerzetesrendet, a Remete Szent P�lr�l elnevezett p�losokat Boldog �zs�b (1200-1270) alap�totta. A k�rny�ken t�bb kolostor �p�lt: Henye, Uzsa, �s a k?k�ti sancte Maria Magdelene. El?sz�r P�l veszpr�mi p�sp�k 1263-ban kiadott oklevele eml�ti. Ekkor �p�lt a kolostor rom�n ?smagva, a kereng? �s a bar�tlak�sok. K�tsz�z �vig �ltek itt a feh�r bar�toknak is nevezett p�losok. Az id?k folyam�n t�bbsz�ri fosztogat�s �ldozat�ul esett. 1482-ben ism�t felvir�gzott a kolostor. Ebben az id?ben �p�lt a k�s? g�tikus templom, amelynek jav�ra Istv�n b�boros 1475-ben b�cs�t enged�lyezett. J�val a t�r�kd�l�s el?tt eln�ptelenedett, oka ismeretlen. Hossz� �vsz�zadokig elhagyatottan �llott. A t�r�k h�dolts�g idej�n a t�rs�g teljesen eln�ptelenedett. A XVIII-XIX. sz�zad folyam�n a falvak �jr��p�ltek a lerombolt v�rak �s palot�k k�veib?l. Salf�ld meg�jul�sakor a kolostor k�veit elhordt�k, a h�res Csig� csal�d sz�ll�tatta el sz�mtalan sz�p faragv�ny�t pinc�k, ist�ll�k �p�t�s�hez. Annak ellen�re, hogy falainak nagy r�sz�t elhordt�k m�g ma is hirdet romantikus romjai az egykori kolostor leny?g�z? �p�letegy�ttes�t. Az egykori kolostorbirtok sz�mtalan sz�p �p�lete szint�n az �jj��p�t�si hull�mban pusztult el (v�zz�r� g�t a Burn�t-patakon, ?rtorony a mai k�zs�g ter�let�n)

Salf�ldt?l d�lnyugatra, az erd? sz�l�n, kis v�lgy k�zep�n emelked? term�szetes dombon tal�lhatjuk a salf�ldi kolostor romjait. A romokat m�r a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben t�bbsz�r eml�tik, alaprajz�t B�kefi Remig tette k�zz�, aki ut�n m�g sokan besz�lnek ezekr?l a romokr�l. A keletelt kolostortemplom a nyolcsz�g h�rom oldal�val z�r�dik, szent�lye egyforma sz�les a haj��val, �s g�tikus diadal�v v�lasztja el t?le. A d�li falon h�rom cs�cs�ves ablakny�l�s l�that�. A templomt�l �szakra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kereng?vel k�zrefogott udvar ment�n �p�lt fel. Az udvar k�zep�n ciszterna van. A keleti kolostor-sz�rnyat al�pinc�zt�k, templom�nak padl�szintj�t pedig a k�s? g�tikus id?ben megemelt�k. A kolostor ter�let�n 1963-ban S�gi K�roly �sat�sokat v�gzett, melynek sor�n az udvar d�lkeleti fel�ben bolygatott s�rok is felsz�nre ker�ltek. Az 1930-as �vekben a kolostor ter�let�n fekv? egyik s�rb�l rekeszzom�ncos technik�j�, el?lapj�n corpusszal d�sz�tett bronzkorong ker�lt el?. Ezt a kora �rp�d-kori �kszert kezdetben t?vel er?s�tett�k fel, k�s?bb - a t? let�r�se ut�n - �tf�rt�k �s nyakban viselhett�k. A kolostor fal�ban egy feliratos r�mai k? is be volt �gyazva, amely azonban k�s?bb elveszett. Az egykori hatalmas kolostorbirtokhoz tartoz� halast� duzzaszt� g�tj�nak nyomait Cholnoky Jen? tal�lta meg a Malomv�lgyben a kis�rspusztai homokb�ny�hoz vezet? �t mellett. Ennek a g�tnak ma m�r csak kis darabja figyelhet? meg, a t�bbi r�sze megsemmis�lt. A g�t a Balatonba foly� Burn�t-patak viz�t fogta fel. Az egyetlen magyarorsz�gi eredet? katolikus szerzetesrend, amelyet Boldog �zs�b esztergomi kanonok alap�tott 1246-ban a tat�rj�r�s ut�n. Nev�ket v�d?szentj�kr?l, Th�bai Szent P�l remete ut�n nyert�k. M�r a tat�rj�r�s el?tt is voltak remetek�z�ss�gek az orsz�gban (pl. patacsi remet�k P�cs mellett), a tat�rj�r�s ut�n azonban sz�muk megn?tt. A sz�tsz�rtan �l? remet�ket t�m�r�tette egys�ges rendbe �zs�b, aki maga is hosszabb ideig remete�letet �lt. A rendet IV. Orb�n p�pa er?s�tette meg 1265-ben, 1308-ban Augustinus szab�lyait tett�k maguk�v�. Kolostoraikat sz�vesen �p�tett�k erd?k �s hegyek k�z� (Pilisszentkereszt, Pilisszentl�szl�, M�rianosztra stb.). A rend Magyarorsz�gon k�v�l f?leg Lengyelorsz�gban terjedt el. II. J�zsef a rendet feloszlatta, vagyon�t elkobozta. 1934-ben a hercegpr�m�s ism�t telep�tett az orsz�gba p�los rendet, akik 1949-ig m?k�dtek. A rend tagja volt Fr�ter Gy�rgy, Vir�g Benedek, �nyos P�l, Verseghy Ferenc. Napjainkban �jra �l az egyetlen magyar szerzetesrend az orsz�gban (pl. Budapesten is).